A klímaváltozás elleni harc a gazdasági növekedés hajtóereje lehet?

( Hozzászólások száma: 1 )

Az ENSZ 2014. szeptemberében tartott, New York-i klímacsúcsán mutatták be a The Global Comission on the Economy and Climate tanulmányát. Az Új éghajlat gazdasági jelentés (The New Climate Economy Report) szerint a globális felmelegedés elkerülésére hozott intézkedések az általánosan elfogadott feltételezéssel szemben nem visszavetnék, hanem hosszú távon serkentenék a gazdaság növekedését.

7 ország kutatói (Svédország, Anglia, Etiópia, Kolumbia, Norvégia, Indonézia, Dél-Korea) állítják, hogy a világ kormányainak nem kell többé választaniuk a gazdasági növekedés elősegítése és a klímaváltozás elleni harc között.
Az országok három területen is fellendíthetik hosszú távon gazdaságukat a klímaváltozás ellen hozott intézkedésekkel: mérsékelve városaik szén-dioxid-kibocsátását, javítva földterületeik kihasználását és ösztönözve az alternatív energiaforrások felhasználását.

A tanulmány szerint a világ kormányai a következő 15 évben körülbelül 90 ezer milliárd dollárt fognak a városi infrastruktúrák fejlesztésére fordítani. Azonban, ha arra koncentrálnának, hogy a tömegközlekedés javításával erősítsék a települések összeköttetését, akkor több mint 3 ezer milliárd dollárt spórolhatnának meg ebben az időszakban. A felszabaduló forrást így más célokra használhatják fel, emellett a jobb közlekedés segíti a gazdaság növekedését, a kisebb szén-dioxid-kibocsátás pedig javítja az emberek életminőségét.

A kutatók rávilágítanak arra is, hogy a túlnépesedés következtében elkerülhetetlennek gondolt erdőirtás fékezhető. Ha a világon lévő lepusztult földterületeknek csak a 12 százalékát rendbehoznák, akkor ezeken 200 millió ember élelmiszerét termelhetnék meg 2030-ra, csökkentve ezzel a szén-dioxid-kibocsátást, erősítve az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet és évi 40 milliárd dollár bevételhez juttatva a mezőgazdasági termelőket.

A kutatás felhívja a figyelmet arra is, hogy a világnak el kell mozdulnia a fosszilis energiaforrások felhasználásától a megújulók felé. Amennyiben, a világ kormányai megtripláznák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kutatására fordított összeget, ez elérhetné GDP-jük legkevesebb 0,1 százalékát. Ehhez forrást biztosíthatna, ha a fosszilis energiahordozók kitermelésének támogatására fordított évi 600 milliárd dollárnyi összegből valamelyest lefaragnának. Ugyanis miközben gyakran esik szó a megújulók versenyképtelenségéről, elfeledkezünk arról, hogy a fosszilis energiaforrások kitermelése és használata jelentős állami támogatásokat élvez közvetlen és közvetett módokon.

A jelentés felsorolja egy globális akcióterv 10 lehetséges intézkedését, amely egyben a gazdaság fellendülését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és ellenállóképességet segítené elő. Az első 6 javasolt intézkedés ösztönözné az alacsony szénigényre való átállást (pl. a fosszilis tüzelő anyagok támogatásának megszüntetésével), illetve az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelését célzó beruházásokat, fejlesztéseket (pl. a városok terjeszkedésének megállításával). Az utolsó 4 intézkedés serkentené a jövőbeli fejlődést (pl. az erdőirtás megállításával), valamint a városok, a mezőgazdaság és az energetikai rendszerek klímával szembeni kiszolgáltatottságának csökkentését (pl. a 500 millió hektár elhanyagolt terület helyreállításával).   

 

Forrás: a Bloomberg és a Napi.hu hírei nyomán.

Kép: The New Climate Economy

A „The New Climate Economy Report” teljes tanulmány itt letölthető.

 

 

Fórum: 

Bejelentkezés